A közterület mint városi tér

A kompakt város negyedik ismérve a közterületek védelme. A közterek nem pusztán közlekedési felületek, hanem a városi élet, a találkozások és a helyi gazdaság terei, amelyek minősége befolyásolja, hogy mennyire élhető egy városrész.

1.Emberi lépték kontra autós lépték

A személygépjárművek megjelenése előtt a városokat az emberi lépték — a gyaloglás 5 km/h-s tempója — szerint tervezték. Az autó elterjedésével a közlekedés felgyorsult, az emberi lépték háttérbe szorult, és a városi tér arányai eltolódtak a gépjárművek nagy helyigénye felé. Egy 20–30 férőhelyes parkoló akkora, mint egy átlagos városi tér, és egy ember átlagosan hússzor annyi helyet foglal el autóval, mint közösségi közlekedéssel.

2.Az elfordulás öt lépése

David Engwicht szerint az emberek öt lépésben fordulnak el az utcától a növekvő forgalom miatt. Előbb az utcát járdára és úttestre osztják, majd a ház előtti járda, később az előkert, végül a hátsó kert is elveszti közösségi jellegét a megnövekedett forgalom és zajszennyezés miatt. Ahogy az emberek hátat fordítanak az utcának, romlik az utcai élet minősége és csökken a kiskereskedelmi aktivitás is. Ezért kiemelten kell foglalkozni a városi terek megőrzésével és minőségük javításával. A magasabb minőségi közterületek révén a sűrűbb városszövetet is pozitívabban érzékelik az emberek.

3.Zöldterületek és élhetőség

A sűrű beépítést érdemes zöldterületekkel tagolni és ellensúlyozni. Egy városi zöldterület enyhíti a hőszigethatást, biztosítja az átszellőzést és az ökológiai kapcsolatokat, rekreációs területként pedig — ingyenes hozzáférés esetén — a társadalmi egyenlőséget is segíti, és csökkenti a magánkertek iránti igényt. A minőségi zöldterületek barátságosabbá teszik a várost, erősítik a városi identitást, és városmarketing-célokra is hasznosíthatók.