Sűrűség és funkciókeveredés

A kompakt város első ismérve a sűrű, többfunkciós városszövet. A sűrűség azonban nem öncél, és nem azonos a zsúfoltsággal. A lényeg, hogy a funkciók közel kerüljenek egymáshoz, így csökkenjen a mindennapi utazási kényszer.

1.A sűrűség öt előnye

A nagyobb sűrűség előnyeit öt csoportba szokás sorolni. Környezeti szempontból kevesebb földterületet használ, így több marad természetes vagy mezőgazdasági területnek, és csökken az autóhasználat károsanyag-terhelése. Közlekedési szempontból rövidülnek az utazások, kevesebb a torlódás, a közösségi közlekedés pedig hatékonyabban és gazdaságosabban működik. Egyéni és társadalmi szinten megkönnyíti a szolgáltatások — pl. oktatás, egészségügy, kultúra — megtelepedését, és segíti a kiszolgáltatottabb csoportok (pl. idősek, gyerekek, alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek) mobilitását.

A fizikai infrastruktúra és városforma tekintetében a méretgazdaságosság jobb minőségű építést és változatosabb környezetet tesz lehetővé, gazdaságilag pedig csökkenti az építési és fenntartási költségeket, különösen, ha a sűrűség mellé hatékony közösségi közlekedés társul.

2.Sűrűség, de nem zsúfoltság

A kívánt sűrűség eléréséhez érdemes minimum- és maximumértékeket meghatározni, ahol a minimum egy kompaktabb város alsó határát írja elő, a maximum pedig megakadályozza, hogy a sűrűség zsúfoltsággá váljon. Ezekre nincs univerzális szám, mivel a sűrűség megítélése régiónként és kultúránként eltérő, ezért is fontos a helyi adottságokhoz igazítás.

3.A vegyes területhasználat ereje

A nagyobb sűrűség mellett a vegyes területhasználat a másik kulcstényező a városszövet esetében. A monofunkciós területek növelik az utazások számát és hosszát, mert a lakó-, munka-, szórakozási és egyéb funkciók törvényszerűen távolabb kerülnek egymástól. A kompakt város nem külön lakózónákban, irodanegyedekben és bevásárlóközpontokban gondolkodik, hanem olyan egységekben, ahol ezek a funkciók vegyesen, gyalog elérhető közelségben jelennek meg.

A gépjárművek gyorsasága és kényelme révén képesek vagyunk egységnyi idő alatt nagyobb távolságok megtételére. Ennek okán, ha egy területen domináns az autóhasználat, a célpontok a térben pontokba koncentrálódnak és távolabb kerülnek a lakosoktól, így végül több időbe telik eljutni hozzájuk, ami a személygépjárművel nem rendelkezőknek különösen nagy hátrányt okoz. Egy hatékony közlekedési rendszerrel és vegyes területhasználattal viszont a mindennapi desztinációk könnyen elérhetőek fenntartható közlekedési módokon.