Fenntartható közlekedés és a TOD

A kompakt város másik ismérve a hatékony, fenntartható közlekedési rendszer. A cél az autófüggés csökkentése úgy, hogy a fenntarthatóbb módok valódi, versenyképes alternatívát kínáljanak.

1.Mi a TOD?

A közlekedésorientált fejlesztés (TOD – transit-oriented development) lényege, hogy a városfejlesztést a közösségi közlekedés köré szervezi, támogatva a gyalogos- és kerékpárosbarát úthálózatot, a vegyeshasználatú, sűrű beépítést és a zöld területek megőrzését. A TOD-ot elsősorban olyan beépített területeken érdemes alkalmazni, ahol meglévő kapacitív közösségi közlekedési rendszerek biztosíthatják a hatékony napi mobilitást. A fejlesztéspolitika akkor sikeres, ha a közlekedési módok közötti megoszlásban (modal split) nő a fenntartható módok (közösségi közlekedés, kerékpározás, mikromobilitás, gyaloglás) részaránya.

2.Háromféle hálózat

A közlekedési hálózatoknak három alapstruktúrája van. A centralizált (minden pont egyetlen központhoz kapcsolódik), a decentralizált (lokális csomópontokon át kapcsolódnak a pontok) és a megosztott (minden pont a szomszédjaival is összeköttetésben áll). A kompaktságot leginkább a megosztott struktúra segíti, mert ez erősíti a szomszédsági kapcsolatokat és a legkevésbé teremt függést bármelyik központtól.

3.A közlekedési piramis

A közlekedési piramis a módok fenntarthatósági sorrendjét mutatja meg. Legfelül a gyaloglás, majd a kerékpár és mikromobilitás, a közösségi közlekedés, a carsharing és carpooling, végül a privát autózás. A kompakt város a piramis felső szintjeit priorizálja. Jan Gehl szerint a kiépített infrastruktúra alakítja a szokásokat, így ha a városi tér az autóhasználatnak kedvez, az autók kitöltik a rendelkezésre álló felületet, és ez fordítva is igaz. Osloban például 1998-ban a kikötőnegyed ülőhelyeinek megduplázása megduplázta az ott időzők számát, Koppenhágában pedig a biztonságos kerékpárutak kiépítése tíz év alatt megkétszerezte a kerékpáros forgalmat.

4.Tervezési keret és gazdasági haszon

Az európai városok mobilitástervezésének irányadó kerete a SUMP (fenntartható városi mobilitási terv), amelynek alapelvei közé tartozik a funkcionális várostérségben való gondolkodás, a lakosság bevonása, a hosszú távú jövőkép és az összes közlekedési mód integrált fejlesztése. Budapest legfrissebb ilyen terve a Balázs Mór-tervből továbbfejlesztett Budapesti Mobilitási Terv, amely a kompakt városformát követendő elvként nevezi meg. A fenntartható módok priorizálásának a gazdasági haszna is mérhető. Egyes brit esettanulmányok azt mutatják, hogy a gyalogosélmény javítása 25–35%-kal növelte a gyalogosforgalmat és érzékelhetően a környékbeli költést is.