Barnamezők és városmegújítás

A kompakt város harmadik ismérve a leromlott belső területek megújítása, a terjeszkedés helyett a meglévő városszövet javítása és sűrítése, kiemelten a barnamezős területek bevonásával.

1.A leromlás öröklődő folyamata

A gyermekes családok kiáramlása a városból az agglomerációba gyorsítja a városrészek elöregedését, a tehetősebb rétegek elköltözése pedig csökkenti a terület anyagi erejét, így a karbantartás is nehezebbé válik. Ezért a műszaki megújítás mellett a társadalmi megújulást is támogatni érdemes. A sűrűn beépített belsőbb városrészekben ugyanakkor nagy a potenciál, hiszen közelebb vannak a városmaghoz, infrastruktúrájuk kiépítettebb, és munkahelyekkel is jobban ellátottak.

2.A rehabilitáció léptékei

A városrehabilitációnak két fő módszere van. A „kemény" rehabilitáció (rekonstrukció), amikor épülettömböket bontanak el és építenek újra, míg az „enyhe", amikor az épületállomány javát megtartják. Ezen túl tömb- és épületszintű megújítás is létezik, függően a beavatkozás méretétől. A projekteket szociális és/vagy piaci tényezők hajtják. A piaci logikájú megújítás gyors, de könnyen kiszoríthatja a régi lakókat, így a társadalmi problémák nem enyhülnek, csak térben máshová kerülnek. A kompakt város a társadalmi vegyességre épít, ezért a rehabilitációt úgy kell alakítani, hogy ne jöjjenek létre homogén, kizárólag hasonló egzisztenciájú lakókból álló negyedek.

3.A barnamezők mint tartalék

A koncepció támogatja a barnamezős beruházásokat, és mellőzi az erdők és mezőgazdasági területek beépítését. A barnamezők gyakran a városmagban vagy ahhoz közel fekszenek, meglévő infrastruktúrával, korábbi ipari vagy szolgáltatói funkciók maradványaiként, alulhasznosított, mégis kedvező pozíciójú területek. A magánbefektetőnek azonban gyakran nem vonzók, mert esetenként a bontás és a kármentesítés is rájuk hárul, ezért érdemes lehet ösztönözni őket, miközben a zöldmezős fejlesztéseket szigorúbban szabályozni. A klasszikus barnamezők mellett a foghíjtelkek is hasznosíthatók. Ezek helyére nemcsak épületeket, hanem akár parkokat és egyéb zöldterületeket is ki lehet alakítani, ami oldja a sűrű beépítés negatív tényezőit. Egy felmérés szerint Budapest közigazgatási határán belül több mint 2700 hektárnyi barnamező, foghíjtelek és üresen álló épület található.