A városszerkezet és a beépítés jellege eldönti, hogyan működik térben egy városrész. Hol koncentrálódnak a funkciók, és hogyan szerveződik a mindennapi élet. A XVIII. kerület története során több, egymástól élesen elütő karakterű városrészből állt össze, és ez a tagoltság a mai szolgáltatási térképén is átüt.

1. Huszonhárom városrész

A budapesti közigazgatási rendszer szerint Pestszentlőrinc-Pestszentimrén van a legtöbb hivatalos városrész a fővárosi kerületek közül, szám szerint 23. A kerület két nagy területegysége azonban se népességben, se kiterjedésben nem egyenlő. A lakosság mintegy 75%-a Pestszentlőrincen él, a 23 városrészből 16 fekszik a pestszentlőrinci, mindössze 6 a pestszentimrei oldalon. A két egykori önálló települést a Halmierdő választja el egymástól.

Ez a történeti tagoltság nem pusztán térképi érdekesség. A kerület egyszerre hordozza egy nagyobb és egy kisebb történelmi település örökségét, eltérő központokkal, eltérő ellátottsággal. A kompaktság kérdése épp ezért nem a kerület egészére, hanem városrészről városrészre válaszolható meg értelmesen.

2. Lakótelepek, lakóparkok, sorházak

A beépítésben egyértelműen a kertvárosi, családi házas szövet dominál, ám öt nagyobb lakótelep is tagolja a képet, ebből négy Pestszentlőrincen (Lakatostelep, Havanna-lakótelep, Szent Lőrinc-lakótelep és Gloriett lakótelep), egy pedig Pestszentimrén (Krepuska Géza-telep). Ezeken a kerületi átlagnál magasabb a népsűrűség, mégsem a kerület valamelyik fő tengelye mentén fekszenek, így az ott élő tömegek nem táplálják a tengelyek menti városi miliőt.

A zártsorú beépítés csak pontszerűen, főként a fő közúti tengelyek mentén jelenik meg, mellette elszórtan újabb lakóparkokkal és nagyobb sűrűségű társasházakkal találkozni. A lakóparkok egy része elkerített. A nemzetközi szakirodalom ezeket gated community-nek nevezi (ilyen például a Reviczky Liget). A kerítések, sorompók és a korlátozott hozzáférés megszakítják a városszövet folytonosságát, csökkentik az átjárhatóságot, és rontják a gyalogos- és kerékpáros kapcsolatokat. Ez különösen problémás egy külső kerületben, ahol eleve alacsonyabb a hálózati sűrűség.

Van azonban egy beépítési forma, amely jól illeszkedik a kompakt város elveihez, amely a sorházas, alacsony-intenzív övezet. Sűrűsége meghaladja a hagyományos kertvárosét, miközben megőrzi az emberi léptékű, kertkapcsolatos lakókörnyezet előnyeit. Egyszerre tesz lehetővé magasabb laksűrűséget — ami gazdaságosabbá teszi a helyi szolgáltatások fenntartását — és tartja meg a peremkerületi karakterhez illő alacsony épületmagasságot és zöldfelületi arányt, csökkentve a sűrítés tipikus konfliktusait. Ilyen sorházas beépítés figyelhető meg többek között a Gloriett-telepen, a Kétújfalu utca környékén és az Est utca mentén. A lakóterületek mellett ipari-gazdasági sűrűsödések és jól behatárolható barnamezős területek is vannak Pestszentlőrincen, amelyek egy átfogó fejlesztési koncepció potenciális célterületei lehetnek.

3. Oktatás és egészségügy: erős alap, hiányos csúcs

A bölcsődék, óvodák és alapfokú iskolák eloszlása viszonylag egyenletes, hálózatuk jól lefedi a lakóterületeket. Kivételt főként az újabb lakóparkok és a Krepuska Géza-telep jelentenek, amelyek ebből a szempontból ellátatlanok. A középfokú oktatás képe viszont merőben más, mivel minden ilyen iskola a Méta utcai tengelytől beljebb fekszik, jórészt két helyre koncentrálódva (a Thököly út környékére és a Havanna-lakótelepre). Pestszentlőrinc nagy részén és Pestszentimre teljes területén nincs ilyen intézmény, ami magas fokú közlekedési kényszert teremt.

Az egészségügyi alapellátás eloszlása szintén viszonylag egyenletes, de jól azonosíthatók a sűrűbben lakott, központibb városrészekhez kötődő koncentrációs pontok. A háziorvosi rendelők és gyógyszertárak jellemzően a fő közlekedési tengelyek mentén, illetve a lakótelepi és intézményi központok közelében sorakoznak. A lazább beépítésű, kertvárosias zónákban ritkább az ellátottság, ami a gyalogos elérhetőség szempontjából kedvezőtlen, és pontosan tükrözi a kerület alacsony sűrűségű, széttagolt szerkezetét.

4. Kultúra, rekreáció, kereskedelem

A kulturális és hitéleti intézmények a belvároshoz közelebbi területeken sűrűsödnek, kisebb foltokban Pestszentimre központjában és Szemeretelep belsejében. Ez a koncentráció korlátozza a helyi közösségi élet spontán szerveződését, és erősíti a központoktól való függést. A kerületben nyolc múzeum és galéria van, ezek mérete és vonzereje azonban nem közelíti a nagyobb budapesti intézményekét.

A rekreációs kínálatban a három uszoda ugyan egyenletesen oszlik el, de távol esik a nagyobb népességű lakótelepektől, és a fő tengelyeken nehezen közelíthető meg. A városi parkok szerepe felértékelődik egy ilyen kertvárosias kerületben, mivel közösségszervező és identitásképző elemek. Összesen 34 városi park azonosítható, viszonylag egyenletes eloszlásban, bár akadnak vakfoltok is.

A kereskedelmi funkciók jól követik a fő útvonalakat és az alközpontokat. Sajátosság, hogy a kerületben nincsenek jelentős hipermarketek és nagy regionális vonzású bevásárlóközpontok. Ez a kompakt város szempontjából kedvező, mivel a nagyléptékű, autóorientált egységek jellemzően gyengítik a helyi hálózatot és fragmentálják a városszövetet. A közvetlen környezetben viszont — a X., XIX., XX. és XXIII. kerületben, valamint Vecsésen — több nagy bevásárlóközpont is működik, így a mindennapi vásárlások egy része a kerületen kívülre csúszik. Ez növeli a gépjárműhasználatot, és csökkenti a helyi gazdaság élénkítésének esélyét.

5. Szolgáltatási csomópontok és a hiányzó önellátás

Az összesített kép néhány markáns csomópontot rajzol ki. A legerősebb koncentráció a Havanna-lakótelepen, valamint a Kossuth Lajos tér – Szarvas csárda tér környékén figyelhető meg. A harmadik nagyobb központ Pestszentimre lokális magja, amely biztosítja a kisebbik történelmi település közlekedési kényszer nélküli ellátását. További kisebb központok pedig a lakótelepeken és a Béke téren azonosíthatók.

Ezek a sűrűsödések lokális alközpontként működnek, de léptékük és kínálatuk miatt jellemzően csak kerületi vagy annál kisebb vonzáskörzetűek. Több szolgáltatástípus (pl. mozi vagy nagyobb fedett rendezvénytér) teljesen hiányzik, vagy csak korlátozottan van jelen. Emiatt a lakosság egy része a jobban ellátott városi területek felé fordul. A jelenlegi struktúra nem képes teljes körű funkcionális önellátást biztosítani, ami növeli az utazási igényt és gyengíti a helyi központokat. Vannak azonban biztató fejlemények is, mint a Lőrinci Jégcsarnok megvalósítása, amely állandó szolgáltatásként épült be a kerület életébe.