A kompakt város egyik legkézzelfoghatóbb ígérete, hogy a mindennapi szolgáltatások gyalog elérhetők legyenek. A XVIII. kerület szolgáltatási szövete azonban több ponton hiányos. Ez a cikk azt mutatja meg, milyen konkrét eszközökkel telepíthetők vissza a hiányzó funkciók a lakóterületek közé — három specifikus cél mentén.

1. Szolgáltatások elérhetőségének növelése

A kerület szolgáltatási struktúrája több területen hiányos, a meglévő vállalkozások pedig gyakran elszigetelten működnek, nem alkotnak összefüggő hálózatot. Az elérhetőség javítása ezért két lépés: előbb tudni kell, mi van, azután lehet pótolni azt, ami nincs.

• Helyi vállalkozások feltérképezése és hálózatba szervezése. Az első lépés a rendszerezett feltérképezés, vagyis a már működő kiskereskedelmek, szolgáltatók, kézművesek és vendéglátók számbavétele, majd egy olyan platform vagy hálózat létrehozása, amely láthatóvá teszi őket a helyi lakosság előtt. A feltérképezésnek stratégiai hozadéka is van: pontos képet ad a meglévő gazdasági szövetről és annak hiányairól, így megalapozza a célzott betelepülés-ösztönzést, és megerősíti a kerületi cselekvési tervek és a főutca-programok hátterét.
• Hiányszakmák célzott felkeresése és betelepülésük ösztönzése. A helyzetértékelés több funkcionális hiányt tárt fel: egyes szolgáltatástípusok teljesen hiányoznak a kerületből, mások csak korlátozott számban és kapacitással vannak jelen. Ennek következménye, hogy a lakosság egy része más városi területek felé orientálódik, ami növeli az utazási igényt és gyengíti a helyi központok szerepét. A válasz a célzott betelepülés-ösztönzés: az önkormányzat a feltérképezett hiányok alapján aktívan megkeresi azokat a vállalkozásokat, amelyek a hiányzó funkciókat pótolni tudják, és vonzó feltételeket kínál a betelepüléshez.

2. Funkciókeveredés erősítése

A szolgáltatások kijelölt vonalak és csomópontok mentén sűrűsödnek a leghatékonyabban. A funkciókeveredés erősítése ezért térbeli kérdés is: arról szól, hogy a lakó-, kereskedelmi és közösségi funkciók egymás mellett, egymást erősítve jelenjenek meg.

• Főutca-program megvalósítása kijelölt tengelyeken. A kerület főbb tengelyei — mindenekelőtt az Üllői út — és egyes más útszakaszok (például a Nemes utca) alkalmasak arra, hogy a kerületi élet szervezővonalaivá váljanak. A program lényege, hogy egy kijelölt tengelyen összehangolt beavatkozások valósulnak meg, amelyek között ráadásul egymást erősítő szinergiák jönnek létre:
  • a közterületi minőség javítása,
  • a földszinti aktivitás növelése,
  • a vegyes funkciók megjelenése,
  • a gyalogos és kerékpáros környezet fejlesztése.
  A főutca-program nem egyedi, épületszintű beavatkozás, hanem egy tengely egészére vonatkozó integrált keret, amely ötvözi a szabályozási, közterületi, gazdaságösztönzési, infrastrukturális és közösségi elemeket.
• Helyi piacok és kereskedelmi csomópontok fejlesztése. A tengelyek mellett a helyi piacok és kereskedelmi csomópontok adják a másik sűrűsödési pontot. A megoldás egyrészt a meglévő piacok infrastrukturális és funkcionális megújítása, másrészt új, kisebb léptékű formátumok — időszaki termelői és közösségi piacok — létrehozása a hiányterületeken. Ezek a lakóterületbe ágyazott, kis léptékű egységek jobban támogatják a gyalogos elérhetőséget, mint a külvárosias nagy bevásárlóközpontok, amelyek elszívó hatása jelentős.

3. Aktív földszint részarányának növelése

Az utcai élet intenzitását nem a lakosságszám, hanem a földszintek használata határozza meg. A leggyorsabban mozgósítható eszköz ehhez maga az önkormányzati vagyon.

• Önkormányzati üzlethelyiségek hatékony hasznosítása. Az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek célzott hasznosítása — kedvezményes bérleti feltételekkel, pályázati rendszerrel vagy funkcióhoz kötött kiírásokkal — közvetlenül növelheti a földszinti aktivitást és megtelepítheti a hiányzó szolgáltatásokat. A lényeg nem pusztán a vagyongazdálkodás hatékonysága, hanem a portfólió tudatos, stratégiai kezelése, hiszen ahol a szolgáltatási hálózat gyenge, ott az üzlethelyiség funkciótelepítő szerepet tölthet be.
• Lakótelepi földszintek funkcióváltásának ösztönzése. A kerület öt nagyobb lakótelepe az átlagnál sűrűbben lakott terület, ahol a lakóépületek földszintjei sok esetben elvesztették eredeti funkciójukat. A cél, hogy ezek a terek aktív, szolgáltató vagy közösségi funkciókkal telítődjenek, és erősítsék a lakótelepek helyi alcentrum-jellegét. A Havanna-lakótelep példája jól mutatja ezt: ahol a Kondor Béla sétány mentén koncentráltan jelen vannak a szolgáltatások, ott valódi városias közterületi élet alakul ki.