A XVIII. kerület közlekedési szerkezetét egyszerre alakítja egy nemzetközi repülőtér közelsége és egy jellegzetes hálózati minta. Az erős, belváros felé mutató sugárirányú tengelyek mellett a harántirányú, kerületen belüli kapcsolatok gyengék. Az eredmény egy sokrétű, de a belvárost mégis csak lassan és átszállásokkal elérhető rendszer.

1. A repülőtér és a sugárirányú váz

A kerület egyedülálló eleme Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőtere, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, amely 2025-ben 19,6 millió utas- és több mint 420 ezer tonna áruforgalmat generált. A repülőtér további bővítése és forgalomnövekedése várható, mivel 2026-ban megkezdődött az új, 3-as terminál építése.

A kerület közúti szerkezetét alapvetően a belvárosi sugárirányú kapcsolatok határozzák meg, míg a harántirányú tengelyek gyengébbek. Három fő sugárirányú közúti tengely szeli át a kerületet: a Gyömrői úti tengely (amely a repülőtér és a belváros kapcsolatát is szolgálja), az Üllői úti tengely és a Nagykőrösi úti tengely. Ezek a belsőbb kerületekkel és az agglomerációval kötik össze a XVIII. kerületet. Pestszentimrét elsősorban a Nagykőrösi út, Pestszentlőrincet az Üllői és a Gyömrői út. Mindhárom folyosóra jellemző az átmenő forgalom, különösen a Gyömrői úti tengelyre, ahol a 4-es út is halad.

A keresztirányú kapcsolatok kevésbé kiforrottak. A városszövetben egyetlen olyan tengely azonosítható, amely a kerület főbb harántirányú folyosójaként működik: a Méta utcai tengely (a Méta utca, a Cziffra György utca, a Gilice tér, a Petőfi utca, a Haladás utca, a Ráday Gedeon utca, a Csévéző utca és a Bélatelepi út vonalán). Ez a folyosó mindhárom belváros felé irányuló tengelyt keresztezi. A Nagykőrösi utat a XVIII.–XIX.–XX.–XXIII. kerületek „négyes határánál”, az Üllői utat a Szarvas csárda térnél, a Gyömrői utat pedig a „Kőhídnál”. Délnyugaton a XX. és XXIII., északkeleten a XVII. kerület felé nyújt kapcsolatot.

2. Vasút és villamos

Mindhárom közúti folyosó vonalában húzódik kötöttpályás infrastruktúra is. A 100a és a 142-es vasútvonalak a Nyugati pályaudvarról induló vonatoknak biztosítanak haladási irányt. A 142-es vonal Budapest egyetlen nem villamosított vasútvonala, amelyen jelenleg kizárólag az S21-es személyvonat közlekedik. A 100a vonalon ezzel szemben az S50-es személyvonat, a Z50-es zónázó vonat és távolsági vonatok is haladnak. Ez az ország egyik legforgalmasabb vasútvonala.

A kerületet közvetlenül öt megálló érinti, ezekhez jön Kispest állomása a két kerület határán, amely a 142-es vonalnak biztosít megállást. Ez a vonal szolgálja ki Pestszentimrét a Pestszentimre felső és a Pestszentimre állomások révén. A pestszentlőrinci lakosok a Pestszentlőrinc, a Szemeretelep és a Ferihegy állomásokat vehetik igénybe a 100a vonalon, ám a zónázó és a távolsági vonatok csak Ferihegyen állnak meg.

A közismert vasúti gondok — késések, ritka és lassú járatok, üzemeltetési nehézségek — mellett az állomások az elhelyezkedésükből fakadóan sem kínálnak vonzó alternatívát a személygépjárművel szemben. A vonalak (különösen a 100a) a kerület szélein haladnak, elkerülve a sűrűbb városrészeket, és több állomás nem kapcsolódik szervesen más közlekedési módokhoz. Pestszentlőrinc vasútállomás mintegy 500 méterrel arrébb fekszik, mint a Felsőcsatári köz környéke, ahol a szolgáltatások, munkahelyek és buszkapcsolatok java, valamint egy tervezett közúti felüljáró helye található. Hasonló a helyzet Kispest állomásnál, amely nagyjából 400 méterre van az Üllői úttól és az 50-es villamostól. Ráadásul a vasútpályák szintben keresztezik a közutat, ami a személygépjárművek mellett a közösségi közlekedést, a kerékpárosokat és a gyalogosokat is megállásra kényszeríti, és közlekedésbiztonsági kockázatot is rejt.

A nagyvasút mellett az Üllői úton végigfutó 50-es villamos gazdagítja a kötöttpályás hálózatot, amely urbánus környezetet és jó kapcsolatot teremt Pestszentlőrinc gerincén, jelenleg azonban csupán a hármas metró ráhordó járataként működik. A rendszeres balesetek mellett lassan halad az oldalvezetésű kialakítás miatt, hiszen az Üllői út páros oldalán a mellékutcák keresztezik a villamospályát. Kihasználtságát tovább csökkenti, hogy a magasabb népsűrűségű területek nem az Üllői úton fekszenek, így a kerület egy jelentős részének nem jelent valós alternatívát.

3. Buszhálózat: sugárirányú, de nem a belvárosig

A nappali buszhálózat — a teljes közlekedési rendszerhez hasonlóan — erősen sugárirányú fókuszú. Bár a kerületben nincs a belvárosi kapcsolatot hatékonyan biztosító kötöttpályás elem, erre az állapotra a buszhálózat sem reagál. Egyetlen viszonylat sem jut el a Kiskörút térségébe, és a külsőbb körgyűrűket (Nagykörút, Hungária körgyűrű) is csak kevés lakos éri el átszállás nélkül.

Az öt perces gyalogos elérést vizsgáló izokrón elemzés szerint a körúti kapcsolattal rendelkező kerületi viszonylatok főként Pestszentimrét, valamint a Szarvas csárda tér és a Felsőcsatári út környékét szolgálják ki. Ezek a járatok azonban vagy ritkán közlekednek, vagy a sűrű megállókiosztás miatt csak hosszú idő alatt érik el a belsőbb célállomásokat. A legtöbb viszonylat által érintett Boráros téren pedig még metrókapcsolat sincs. A teljes közösségi közlekedési hálózatból így az rajzolódik ki, hogy a XVIII. kerület (a peremhelyzetet is figyelembe véve) nem elégségesen ellátott terület, ahol a belváros a legtöbb esetben csak lassan és átszállási kényszerekkel érhető el.

4. Kerékpáros infrastruktúra: szigetszerű elemek

A kerület kerékpáros infrastruktúrája kevés és szigetszerűen kiépített, bár egyes elemei fontos kapcsolatokat tárnak fel:

• A Margó Tivadar utcai szakaszon végig külön kijelölt kerékpárút vezet. (Több helyen a gyalogos kapcsolatok kárára.) Fontos elérést biztosít az Üllői út és a Méta utcai tengely felé három lakótelepnek: a Havanna-, a Szent Lőrinc- (volt KISZ-telep) és a Gloriett lakótelepnek.
• A 4-es főút mentén Vecsés és Ferihegy vasútállomás között szintén külön vezetett kerékpárút halad. Az utóbbi években a vasútállomásnál fedett kerékpártárolók is létesültek, amelyek a módváltást segítik.
• A Királyhágó utcán a Pestszentimre felől érkezők kijelölt útvonalon érhetik el a Béke teret, itt azonban az út szélén felfestett, irányhelyes kerékpársávok vannak, ahol a szabálytalanul parkoló autók biztonsági kockázatot jelentenek.

5. Ami átalakíthatja a szerkezetet

Szaniszló Sándor polgármester szerint a jövőben három nagy közlekedési beruházás formálhatja a kerület szerkezetét: a 142-es vasútvonal felújítása és villamosítása, a 100a vonal felújítása és bővítése a repülőtér irányába, valamint a Gyömrői út / Ferihegyi gyorsforgalmi út felújítása és átalakítása. Az utóbbihoz több kiegészítő beavatkozás is társulna, mint a Lakatos út folytatásaként közúti felüljáró kötné össze Erzsébet- és Bélatelepet a kerület központi területével, Szemeretelepnél pedig külön szintű közúti átvezetés épülne. A gyorsforgalmi út mentén végig kerékpáros infrastruktúra és zöldsáv létesülne.