Mi a kompakt város?

A „kompakt város" a fenntartható városfejlesztés egyik leggyakrabban emlegetett fogalma, még sincs egyetlen, jól körülírható recept. Ez a cikk megmutatja, honnan ered a gondolat, hogyan határozzák meg, és melyik az a négy ismérv, amely körül a sorozat következő részei forognak.

1.Honnan ered a gondolat?

A kompakt város a fenntartható urbanisztika egyik vezető irányzata. A kifejezést Dantzig és Saaty 1973-as, „Compact City" című könyve tette ismertté, de a gyökerei korábbra nyúlnak vissza. Ebenezer Howard kertváros-mozgalma a város és a falu előnyeit akarta egyesíteni. Az elképzelés néhány eleme, mint a zöldterületek jelentősége és a diverz társadalom gondolata a kompakt városba is átöröklődött, az alacsony sűrűségű, családi házas beépítés népszerűsítése viszont épp a szétterülést segítette.

Clarence Perry szomszédsági egysége a gyalogos léptékű, intézményekkel ellátott lakókörnyezetet, Le Corbusier „Ville Radieuse" elképzelése a nagy sűrűség és a gyors tömegközlekedés kombinációját vetítette előre, azonban mindkét modellt komoly kritika érte. Perry koncepciója erősítette a városok szétterülését és nem fektetett hangsúlyt a fenntartható közlekedésre, míg Corbusier modellje fokozta a társadalmi szegregációt és felszámolta a hagyományos városi szövetet. Jane Jacobs már korábban bírálta a modernista városépítészetet, és a vegyes használatú területek, a nagy sűrűség, a közösségi részvétel és a helyi gazdaság mellett érvelt. Ezekből a vitákból nőtt ki a kompakt város ideája, amelyet az EU Lipcsei Chartája és az OECD zöld növekedési politikája is a fenntartható fejlődés eszközeként emelt be.

2.Nincs egyetlen recept

A koncepció elemeit nem könnyű meghatározni, mert nem létezik minden városra ráhúzható modell. A kompakt város stratégiákat mindig a helyi sajátosságokhoz kell igazítani. Dantzig és Saaty három fő jellemzőt emelt ki: a nagy sűrűségű, a gépjárműtől kevésbé függő, a szomszédos területektől jól elhatárolt várost; a vegyes területhasználatot és a változatos életmódot; valamint a társadalmi egyenlőséget és a mindennapi önellátást.

Karolina Ogrodnik 1996 és 2018 között íródott szakirodalmi publikációk kompakt város definícióit vette számba, amelyeket összegezve azt a képet kapjuk, hogy a kompakt város jellemzően sűrű, vegyes funkciójú szövettel rendelkezik, a fenntartható közlekedési módokat helyezi előtérbe, megújítja a város leromlott belső területeit, és védi a közterületeit, nyitott tereit.

3.A négy visszatérő ismérv

A definíciókból négy ismérv rajzolódik ki, amelyek egyben a sorozat következő négy cikkének is a témái: a sűrű, többfunkciós városszövet; a hatékony, fenntartható közlekedési rendszer; a leromlott belső területek megújítása; és a közterületek védelme. Ezek együtt adják azt a keretet, amely mentén egy terület kompaktsága értelmezhető, és amelyhez a XVIII. kerület diagnózisa is igazodik a sorozat második blokkjában.