A városszerkezeti beavatkozások a kompakt város koncepció első és legfontosabb csoportját alkotják. Nem egyetlen nagy gesztusról szólnak, hanem egymást erősítő, finoman adagolt lépések rendszeréről, vagyis arról, hogy hol és hogyan sűrűsödjön a XVIII. kerület úgy, hogy közben megőrzi a karakterét.

1. Beépítési intenzitás optimalizálása

A kiindulópont egy józan felismerés. A XVIII. kerület területe 38,6 km², ami a pesti Nagykörúton belüli belváros nagyjából kilencszerese, így a teljes terület sűrítése nem reális és nem is kívánt cél. A kérdés tehát nem az, hogy mennyivel legyen sűrűbb a kerület, hanem az, hogy hol.

• TOD jellegű fejlesztések ösztönzése. Az intenzívebb városnegyed-beruházások a nagyobb kapacitású közlekedési csomópontok környékén valósulnak meg (transit oriented development, közlekedés fókuszú fejlesztés), így a közösségi közlekedés a közelsége révén versenyképes alternatívát kínál a személygépjárművel szemben. Pestszentlőrinc-Pestszentimrén alkalmas megálló a Pestszentimre, a Kispest és a Pestszentlőrinc, de a Szarvas csárda tér is bevonható. A cél nem nagyvárosias beépítés minden megálló körül, hanem közepes intenzitású, vegyeshasználatú, gyalogosan jól bejárható csomóponti zóna.
• Csomópontsűrítés és központrendszer kialakítása. A feltárt szolgáltatási sűrűsödéseket és közlekedési csomópontokat hierarchiába rendezve policentrikus központrendszer építhető fel. Az Üllői út ma is forgalmasabb, funkciógazdagabb szakaszai elsődleges központként, a lakótelepek és Pestszentimre központi területei lokális alközpontként erősíthetők meg, az alközpont-hiányos térségek pedig új központok köré szervezhetők. A lényeg a szerepkörök tisztázása és a csomópontok hálózatba szervezett, mégis hierarchikus kapcsolata.
• Főutak menti sűrítések ösztönzése. Ha a sűrítés a rossz helyen jelenik meg, kiváltja a lakosság ellenszenvét és megtöri a kerület karakterét, ezért a javaslat a főtengelyek mentére irányítja a sűrűsödést. Az Üllői út, a Nagykőrösi út, a Gyömrői út és a Méta utcai folyosó a legalkalmasabb befogadóterületek, itt a legerősebbek a közlekedési kapcsolatok és a legnagyobb a láthatóság, miközben ma sok helyen alacsony intenzitású a beépítés. A tengely menti sűrítés egyszerre erősíti a városias tengelyeket és védi a mögöttes lakóterületeket.
• Telekegyesítések ösztönzése (sorházas fejlesztések). Átmeneti zóna a városias tengelyek és a családi házas övezetek között. A sorház magasabb intenzitást ad a kertvárosi beépítésnél, de kevésbé töri meg a kerületi karaktert, mint a pontszerű társasházi túlépítés, és nem is ismeretlen a kerületben.
• Üzlethelyiségek fölötti lakásépítés ösztönzése. Ott alkalmazható, ahol erős a kereskedelmi jelenlét, de alacsony a lakássűrűség. Új lakások jönnek létre a város további terjeszkedése nélkül. Nemzetközi példa, hogy Los Angelesben egy Costco áruház tetejére több mint 800 lakásos társasházat terveznek. A kerületben a Lőrinc Center és a Szarvas csárda téri SPAR üzlete vonható be hasonló fejlesztésbe.

2. Alulhasznosított területek aktiválása

A kerület kompaktabbá tétele nem alapozható újabb zöldmezős terjeszkedésre, a tartalékokat befelé kell keresni. Ezek ma jelentős területet foglalnak el, de kevés városi értéket termelnek. A csomóponti fejlesztések ehhez a célhoz is kapcsolódnak, hiszen a megállók környékén gyakran éppen ezek a területek adják a befogadóteret.

• Barnamezős területek reaktiválása. A legnagyobb szerkezeti súlyú eszköz, mivel a kerület területének kb. 4,5%-át ilyen tartalékterületek adják. A kompakt város szempontjából nem a monofunkciós, logisztikai újrahasznosítás az irány, hanem a városszövethez kapcsolódó, vegyesebb karakterű, több ütemben fejleszthető reaktiválás, akár fenntarthatósági tesztterületként. Ilyen potenciál például az egykori Lőrinci Fonó vagy a Lőrinci Hengermű területe.
• Parkolók és alulhasznosított telkek beépítése. A szolgáltatási és közlekedési csomópontok körül gyakoriak a felszíni parkolók és a túlméretezett, gyengén használt telkek. Nem azonnali parkolómegszüntetésről van szó, hanem területhasználati szemléletváltásról, vagyis arról, hogy a legjobb pozíciójú helyeken a felszíni parkolás fokozatosan adja át a helyét értéktermelőbb, városiasabb beépítéseknek.
• Foghíjtelkek aktiválása. A leginkább szövetszerű beavatkozás. Nem hoz létre új központot, hanem a meglévő szerkezetet teszi sűrűbbé, folytonosabbá és használhatóbbá. A már közművesített, szolgáltatásokkal ellátott területeken különösen értékes, és nemcsak lakás-, hanem kisebb szolgáltató és közösségi funkciók terepe is lehet. Az Üllői út mentén több ilyen telek beépülése már el is indult.