Vállalkozói szemlélet

A társadalmi innováció nem csak kollektív folyamat: Chalmers (2013) olvasatában vállalkozói magatartás is, amely új módon kombinálja az erőforrásokat és a tudásokat. Ez a rövid összefoglaló azt mutatja meg, mit jelent a vállalkozói szemlélet a társadalmi értékteremtésben.

1. A társadalmi innováció mint vállalkozói magatartás

Chalmers (2013) a társadalmi innováció fogalmát a vállalkozói és menedzsmenttudományi elméletek felől közelíti meg. A hangsúlyt az egyéni és szervezeti szereplők proaktivitására, kockázatvállalására és kreatív gondolkodására helyezi. Ebben a felfogásban a társadalmi innováció nem pusztán kollektív folyamat, hanem olyan vállalkozói magatartás, amely társadalmi értéket teremt azáltal, hogy új módon kombinálja az erőforrásokat és a tudásokat.

2. A társadalmi vállalkozó: hatás profit helyett

A társadalmi vállalkozói szemléletben az innovátor nem a profitot, hanem a társadalmi hatást maximalizálja. Ezzel együtt a gazdasági racionalitás elengedhetetlen: a fenntarthatóság kulcsa a piaci és a közösségi logika közötti egyensúly. Chalmers az innovátort „társadalmi vállalkozóként” írja le, aki képes új piaci és intézményi réseket felfedezni, és azokat közösségi célok érdekében hasznosítani.

3. Elméleti keret és jelentőség

A megközelítés elméleti hátteret ad a „social entrepreneurship” és a „hybrid organization” irányzatoknak, amelyek ma a társadalmi innováció egyik meghatározó kutatási területét képezik. A paradigma különösen fontos azoknak az intézményeknek, amelyek korlátozott erőforrások mellett keresnek kreatív megoldásokat, miközben közösségi értékteremtésre törekednek.